Abul Hasszán jemenita páratlan története és pusztába menekülése – Silviu Purcărete rendezésében – egy majdnem feledésbe merült történetet visz színpadra az Ezeregyéjszaka hatalmas szövetéből: egy elveszett mese történetét, amelyet maga a szultán, kinek már elege van a mesékből, gyermeki kíváncsisággal követel. Mert amit már nem mondanak el, az különleges ragyogást nyer, és újrafelfedezése egy színházi kaland ürügyévé válik.
Dragoș Buhagiar díszlettervező és Vasile Șirli zeneszerző közreműködésével Silviu Purcărete rendező előadásával egy többhangú, élénk és folyamatosan vibráló világot nyit meg. A színészek mesélőkké, zenészekké, szellemekké, tanúkká és bűntársakká válnak egy olyan színpadi szövetben, amelyben az előadás világa a zenéből, a ritmusból és az improvizációból születik. Hangjaik összefonódnak, ellentmondanak egymásnak, összhangba kerülnek, majd szétesnek, felidézve a mesélés tiszta örömét, azt az ősi, életerős örömöt, amelyből az Ezeregyéjszaka született.