{"id":1989,"date":"2026-10-29T15:33:38","date_gmt":"2026-10-29T14:33:38","guid":{"rendered":"https:\/\/interferences-huntheater.ro\/2026\/?post_type=event&p=1989"},"modified":"2026-10-29T15:54:52","modified_gmt":"2026-10-29T14:54:52","slug":"camil-petrescu-jean-guy-lecat-un-spectacol-un-public-un-singur-spatiu-egy-eloadas-egy-kozonseg-egyetlen-ter-milo-rau-arta-rezistentei-az-ellenallas-muveszete-jacques-lecoq-corpul-poetic-l","status":"publish","type":"event","link":"https:\/\/interferences-huntheater.ro\/2026\/events\/camil-petrescu-jean-guy-lecat-un-spectacol-un-public-un-singur-spatiu-egy-eloadas-egy-kozonseg-egyetlen-ter-milo-rau-arta-rezistentei-az-ellenallas-muveszete-jacques-lecoq-corpul-poetic-l\/","title":{"rendered":"A Camil Petrescu Kultur\u00e1lis Egyes\u00fclet leg\u00fajabb k\u00f6nyveinek bemutat\u00f3ja"},"content":{"rendered":"

Jean-Guy Lecat<\/b>
\n<\/b>UN SPECTACOL, UN PUBLIC, UN SINGUR SPA\u021aIU | EGY EL\u0150AD\u00c1S, EGY K\u00d6Z\u00d6NS\u00c9G, EGYETLEN T\u00c9R<\/b>
\n<\/b>Rom\u00e1n-magyar k\u00e9tnyelv\u0171 kiad\u00e1s.<\/span><\/i>
\n<\/span><\/i>Franci\u00e1r\u00f3l rom\u00e1n nyelvre ford\u00edtotta: <\/span>Ramona Tripa<\/b>
\n<\/b>Angolr\u00f3l magyar nyelvre ford\u00edtotta: <\/span>Agneta Tamas<\/b><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

A <\/span>From Page to Stage<\/b> c\u00edm\u0171 szakmai k\u00f6nyvsorozat a <\/span>\u201eCamil Petrescu\u201d Kultur\u00e1lis Alap\u00edtv\u00e1ny \u00e9s a Rom\u00e1n OISTAT K\u00f6zpont<\/span><\/i> (D\u00edszlettervez\u0151k, Sz\u00ednh\u00e1zi Technikusok \u00e9s \u00c9p\u00edt\u00e9szek Nemzetk\u00f6zi Szervezete) egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben j\u00f6tt l\u00e9tre azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal, hogy hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 szakk\u00f6nyvek \u00e9s d\u00edszlettervez\u00e9si albumok r\u00e9v\u00e9n gazdag\u00edtsa a rom\u00e1niai sz\u00ednh\u00e1zi \u00e9s el\u0151ad\u00f3m\u0171v\u00e9szeti szakirodalmat. A sorozat c\u00e9lja egy olyan, folyamatosan b\u0151v\u00fcl\u0151 szakmai k\u00f6nyvt\u00e1r l\u00e9trehoz\u00e1sa, amely a sz\u00ednh\u00e1zi alkot\u00f3k \u00e9s szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 teszi a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen elm\u00e9leti \u00e9s vizu\u00e1lis forr\u00e1sokat. A sorozat els\u0151 kiadv\u00e1nyak\u00e9nt Pamela Howard Mi a szcenogr\u00e1fia? c\u00edm\u0171 k\u00f6tete jelent meg.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

JEAN-GUY LECAT<\/b> vil\u00e1gh\u00edr\u0171 d\u00edszlettervez\u0151, a sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat forradalmi \u00fajragondol\u00e1s\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00f3 alakja. A neves rendez\u0151, Peter Brook \u00e1lland\u00f3 alkot\u00f3t\u00e1rsak\u00e9nt t\u00f6bb mint 25 \u00e9ven \u00e1t a vil\u00e1g t\u00f6bb mint 200 alternat\u00edv helysz\u00edn\u00e9t alak\u00edtotta \u00e1t vibr\u00e1l\u00f3 el\u0151ad\u00f3t\u00e9rr\u00e9 \u2013 a p\u00e1rizsi Th\u00e9\u00e2tre des Bouffes du Nord \u00fajragondol\u00e1s\u00e1t\u00f3l kezdve a <\/span>Mah\u00e1bh\u00e1rata<\/span><\/i> monument\u00e1lis d\u00edszleteiig. A sz\u00ednh\u00e1zi \u00e9p\u00edt\u00e9szet ter\u00e9n ny\u00fajtott \u00faj\u00edt\u00e1sai\u00e9rt rangos nemzetk\u00f6zi d\u00edjakkal elismert Lecat, k\u00f6nyvben bemutatja, hogyan v\u00e1lhat b\u00e1rmilyen t\u00e9r a sz\u00ednpadi csoda \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1v\u00e1.<\/span><\/p>\n

\n

 <\/p>\n

Milo Rau<\/b>
\n<\/b>ARTA REZISTEN\u021aEI [AZ ELLEN\u00c1LL\u00c1S M\u0170V\u00c9SZETE]<\/b>
\n<\/b>
\n<\/b>N\u00e9metb\u0151l ford\u00edtotta: <\/span>Ciprian Marinescu<\/b><\/p>\n

A k\u00f6tet az ARCUB \u2013 Bukarest F\u0151v\u00e1ros Kultur\u00e1lis K\u00f6zpontja t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val jelent meg.<\/span><\/i><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

Milo Rau <\/span>Az ellen\u00e1ll\u00e1s m\u0171v\u00e9szete<\/span><\/i> c\u00edm\u0171 k\u00f6tete nem puszt\u00e1n essz\u00e9k \u00e9s interj\u00fak gy\u0171jtem\u00e9nye, hanem felh\u00edv\u00e1s arra, hogy elgondolkodjunk azon, mik\u00e9nt v\u00e1lik a sz\u00ednh\u00e1z a felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1s ter\u00e9v\u00e9: olyan helly\u00e9, ahol az eszt\u00e9tika \u00e9s a politikai elk\u00f6telez\u0151d\u00e9s nem kiz\u00e1rja, hanem \u00e1tszeli egym\u00e1st, az er\u0151szak \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa pedig az\u00e9rt v\u00e1lik sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9, hogy eml\u00e9keztessen benn\u00fcnket arra, kik vagyunk, \u00e9s felk\u00e9sz\u00edtsen egy b\u00e9k\u00e9sebb vil\u00e1gra.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

A k\u00f6tet olyan sz\u00f6vegeket gy\u0171jt egybe, amelyekben Rau szellemi \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t elemzi, Hannah Arendtt\u0151l a glob\u00e1lis realizmus mai form\u00e1iig, \u00e9s megmutatja, hogyan \u00fcltethet\u0151 \u00e1t mindez a gyakorlatba: el\u0151ad\u00e1sokban, filmekben, perekben, m\u0171v\u00e9szi tal\u00e1lkoz\u00e1sokban \u00e9s nemzetk\u00f6zi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sekben. A Marijn Lems sz\u00ednikritikussal folytatott kiterjedt besz\u00e9lget\u00e9s konkr\u00e9t projekteket t\u00e1r fel, \u00e9s olyan \u00e1lmokat is egy sz\u00ednh\u00e1zr\u00f3l, amely nem csup\u00e1n t\u00fckr\u00f6zi a val\u00f3s\u00e1got, hanem \u00e1talak\u00edtja azt, Ruand\u00e1t\u00f3l Irakig, a brazil Amaz\u00f3ni\u00e1t\u00f3l Sv\u00e1jcig \u00e9s Belgiumig.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

A Sibylle Berg toll\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 el\u0151sz\u00f3 Milo Rau munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t a politikai m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be helyezi, \u00e9s hangs\u00falyozza a sz\u00ednh\u00e1z szerep\u00e9t a jelen t\u00e1rsadalmi \u00e9s erk\u00f6lcsi t\u00f6r\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9sben.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

Ki\u00e1ltv\u00e1ny \u00e9s vallom\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt ez a k\u00f6tet arra eml\u00e9keztet, hogy a sz\u00ednh\u00e1z v\u00e9gs\u0151 soron olyan m\u0171v\u00e9szet, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy ott \u00e9lj\u00fcnk, ahol a forradalmak kudarcot vallottak, de egyben olyan hely is, ahol a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00fajrafeltal\u00e1lja \u00f6nmag\u00e1t, a fikci\u00f3 pedig politikai gesztuss\u00e1 v\u00e1lik.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

MILO RAU<\/b> sv\u00e1jci rendez\u0151, dramaturg \u00e9s teoretikus, nemzetk\u00f6zi el\u0151ad\u00e1sair\u00f3l \u00e9s filmjeir\u0151l ismert, amelyek a dokumentarizmust, a politikai m\u0171v\u00e9szetet \u00e9s a kollekt\u00edv ritu\u00e1l\u00e9t \u00f6tv\u00f6zik. Radik\u00e1lis projektjei, p\u00e9ld\u00e1ul a <\/span>Kong\u00f3 Tribun\u00e1l<\/span><\/i>, az <\/span>Orestes Moszulban<\/span><\/i> vagy a <\/span>Ceau\u0219escu\u00e9k utols\u00f3 napjai<\/span><\/i> r\u00e9v\u00e9n a sz\u00ednh\u00e1zat az etikai szembes\u00fcl\u00e9s \u00e9s a kort\u00e1rs val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l val\u00f3 gondolkod\u00e1s ter\u00e9v\u00e9 teszi. A Genti Ki\u00e1ltv\u00e1ny kezdem\u00e9nyez\u0151je \u00e9s al\u00e1\u00edr\u00f3ja, 2024-ig pedig a belgiumi NTGent (Genti V\u00e1rosi Sz\u00ednh\u00e1z) m\u0171v\u00e9szeti vezet\u0151je volt.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

\u201eMilo Rau k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl a jelenkor egyik legkiemelked\u0151bb \u00e9s legismertebb sz\u00ednh\u00e1zi rendez\u0151je \u00e9s filmese. Olyan produkci\u00f3kkal, mint a <\/span>Hate Radio<\/span><\/i>, az <\/span>Five Easy Pieces<\/span><\/i> vagy <\/span>Az \u00faj evang\u00e9lium<\/span><\/i>, Rau provok\u00e1l \u00e9s megoszt, vit\u00e1kat kavar, \u00e9s pontosan \u00e9rinti t\u00e1rsadalmunk rejtett, \u00e9rz\u00e9keny pontjait.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

Hogyan gondolkodik \u00e9s dolgozik Milo Rau? Milyen a j\u00f6v\u0151 sz\u00ednh\u00e1z\u00e1r\u00f3l alkotott v\u00edzi\u00f3ja? \u00c9s mindenekel\u0151tt: hogyan \u00fcltethet\u0151k \u00e1t a gyakorlatba, m\u0171v\u00e9szi \u00e9s t\u00e1rsadalmi t\u00e9ren egyar\u00e1nt, a Genti Ki\u00e1ltv\u00e1ny olyan elvei, mint hogy \u201em\u00e1r nem puszt\u00e1n a vil\u00e1g \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, hanem a megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1r\u00f3l\u201d? A c\u00e9l nem a val\u00f3s\u00e1g \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, hanem az, hogy maga az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s v\u00e1ljon val\u00f3s\u00e1gg\u00e1. Ezek a k\u00e9rd\u00e9sek foglalkoztattak benn\u00fcnket, \u00e9s ezekr\u0151l besz\u00e9lgett\u00fcnk egym\u00e1s k\u00f6zt, miel\u0151tt felvett\u00fck a kapcsolatot Milo Rau-val. Ann\u00e1l boldogabbak, s\u0151t lelkesebbek vagyunk, hogy az essz\u00e9k\u00f6tetben \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt sz\u00f6vegek \u00faj, kiterjedt \u00e9s szil\u00e1rd hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st k\u00edn\u00e1lnak Milo Rau \u00e9letm\u0171v\u00e9hez. Okos \u00e9s \u00e1rnyalt v\u00e1laszokat tal\u00e1ltunk k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00e9rd\u00e9seinkre, \u00e9s olyan anyagb\u0151s\u00e9get is, amely m\u00e9g t\u00f6bb vit\u00e1t t\u00e1pl\u00e1lhat.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

Milo Rau sz\u00f6vegeinek elm\u00e9ly\u00fclt tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa val\u00f3di \u00f6r\u00f6mforr\u00e1s. Ez humor\u00e1nak, m\u0171velts\u00e9g\u00e9nek, a tapasztalatra \u00e9p\u00fcl\u0151 elm\u00e9leteinek, az egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9sre \u00e9s a k\u00e9pzel\u0151er\u0151re ir\u00e1nyul\u00f3 felh\u00edv\u00e1s\u00e1nak, valamint gyakran figyelemre m\u00e9lt\u00f3an vil\u00e1gos megfogalmaz\u00e1sainak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. Nagy \u00f6r\u00f6m\u00fcnkre szolg\u00e1l, hogy megoszthatjuk veletek, kedves olvas\u00f3k, Milo Rau k\u00f6tetben tal\u00e1lhat\u00f3 gondolatait \u00e9s okos javaslatait.\u201d<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

Anne Wieser \u00e9s Bettina Spoerri (a n\u00e9met nyelv\u0171 kiad\u00e1s szerkeszt\u0151i), 2023 tavasza<\/span><\/i><\/p>\n

\n

 <\/p>\n

Jacques Lecoq<\/b>
\n<\/b>CORPUL POETIC. LEC\u021aII DE CREA\u021aIE TEATRAL\u0102 [A K\u00d6LT\u0150I TEST. LECK\u00c9K A SZ\u00cdNH\u00c1ZI ALKOT\u00c1SR\u00d3L]<\/b><\/p>\n

 <\/p>\n

Sorozat: <\/span>ESSZ\u00c9K, KR\u00d3NIK\u00c1K, SZ\u00cdNH\u00c1ZI JEGYZETEK<\/b>
\n<\/b>A sorozat szerkeszt\u0151je: <\/span>Octavian SZALAD<\/b>
\n<\/b>Franci\u00e1b\u00f3l ford\u00edtotta: <\/span>Ana Maria MIH\u0102ILESCU<\/b>
\n<\/b>Eredeti c\u00edm: <\/span>Le corps po\u00e9tique<\/span><\/i><\/p>\n

 <\/p>\n

\u00a9 A rom\u00e1n nyelv\u0171 kiad\u00e1s: Camil Petrescu Kultur\u00e1lis Alap\u00edtv\u00e1ny (2026)<\/span>
\n<\/span>\u00a9 Jacques Lecoq, Jean-Gabriel Carasso \u00e9s Jean-Claude Lallias k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, Actes Sud, 1998<\/span>
\n<\/span>
\n<\/span><\/p>\n

A \u201emimodinamik\u00e1t\u00f3l\u201d a \u201egeodramatik\u00e1ig\u201d, a semleges maszkt\u00f3l a nagy dr\u00e1mai ter\u00fcletekig (melodr\u00e1ma, commedia dell\u2019arte, buff\u00f3k, trag\u00e9dia, boh\u00f3cok) Jacques Lecoq iskol\u00e1j\u00e1nak \u00fatj\u00e1ra kalauzol benn\u00fcnket, \u00e9s arra h\u00edv, hogy l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre k\u00f6vess\u00fck v\u00e9gig teljes pedag\u00f3giai munk\u00e1j\u00e1t.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

\u201eA sz\u00ednh\u00e1zi pedag\u00f3gia ter\u00e9n Jacques Lecoq sz\u00f3 szerinti \u00e9rtelemben vett mester. Pedag\u00f3gusk\u00e9nt vil\u00e1gosan v\u00e1llalt n\u00e9z\u0151pontja van a vil\u00e1gr\u00f3l \u00e9s annak mozg\u00e1sair\u00f3l, a sz\u00ednh\u00e1znak arr\u00f3l, ami benne egyetemes. Mintegy negyven \u00e9ven \u00e1t \u201efix pontk\u00e9nt\u201d seg\u00edtett sok di\u00e1knak abban, hogy megtal\u00e1lja a hely\u00e9t, felfedezze \u00f6nmag\u00e1t, \u201efelemelkedjen\u201d, mik\u00f6zben tiszteletben tartotta a kult\u00far\u00e1b\u00f3l, a t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l, a k\u00e9pzeletvil\u00e1gb\u00f3l, az eszk\u00f6z\u00f6kb\u0151l vagy a tehets\u00e9gb\u0151l fakad\u00f3 saj\u00e1toss\u00e1gaikat.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

Ezek az oldalak t\u00fcrelmes \u00e9s biztos utaz\u00e1sra h\u00edvj\u00e1k az olvas\u00f3t az Iskola k\u00e9t \u00e9v\u00e9nek sz\u00edv\u00e9be. A k\u00f6tet a tapasztalatok sor\u00e1n kialak\u00edtott sz\u00ednh\u00e1zi pedag\u00f3gi\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 elvekre koncentr\u00e1l, \u00e9s hossz\u00fa h\u00f3napokig tart\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9sek nyom\u00e1n nyerte el form\u00e1j\u00e1t. Jacques Lecoq k\u00e9pekben gazdag, pontos sz\u00f3kincs\u00e9vel l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre vezet el saj\u00e1t kutat\u00e1s\u00e1nak hat\u00e1r\u00e1ig: az olyan alkot\u00f3i forr\u00e1sokig, amelyeket mindannyian megoszthatunk. T\u00fcrelemmel \u00e9s nagylelk\u0171s\u00e9ggel magyar\u00e1z, az \u00fat kanyarain\u00e1l jelzi a lehets\u00e9ges akad\u00e1lyokat, f\u00e9lrees\u00e9seket, zs\u00e1kutc\u00e1kat\u2026 \u00c9ber marad, megig\u00e9zve az ember \u00e9s a kozmosz viszony\u00e1nak bizonyos rejt\u00e9lyeit\u0151l, amelyekb\u0151l a sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k megsz\u00fcletik.\u201d<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

Jean-Gabriel Carasso \/ Jean-Claude Lallias<\/span><\/i><\/p>\n

 <\/p>\n

JACQUES LECOQ (1921\u20131999)<\/b> a XX. sz\u00e1zad egyik legbefoly\u00e1sosabb sz\u00ednh\u00e1zi pedag\u00f3gusa volt. P\u00e1rizsi, vil\u00e1gh\u00edr\u0171 iskol\u00e1j\u00e1nak (1956) megalap\u00edt\u00f3jak\u00e9nt a fizikai sz\u00ednh\u00e1z fogalm\u00e1val forradalmas\u00edtotta az el\u0151ad\u00f3m\u0171v\u00e9szetet. A sportb\u00f3l \u00e9s a gy\u00f3gytorn\u00e1b\u00f3l kiindulva bizony\u00edtotta, hogy a mozg\u00e1s t\u00f6rv\u00e9nyei elv\u00e1laszthatatlanul kapcsol\u00f3dnak az \u00e9rzelem t\u00f6rv\u00e9nyeihez. Eredeti m\u00f3dszere, amely a term\u00e9szet megfigyel\u00e9s\u00e9re, a semleges maszkra \u00e9s az elemek dinamik\u00e1j\u00e1ra \u00e9p\u00fcl, a sz\u00edn\u00e9szt puszta el\u0151ad\u00f3b\u00f3l \u00f6n\u00e1ll\u00f3 alkot\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltoztatja. Lecoq \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge ma is form\u00e1lja a vil\u00e1g kort\u00e1rs sz\u00ednh\u00e1z\u00e1t: m\u0171v\u00e9szek nemzed\u00e9keit nevelte, akik \u00fajra felfedezt\u00e9k, hogy a sz\u00ednpadon minden egy mozg\u00e1sban l\u00e9v\u0151 testtel kezd\u0151dik.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

K\u00f6nyvbemutat\u00f3<\/p>\n","protected":false},"featured_media":1990,"template":"","meta":{"inline_featured_image":false,"site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"default","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","ast-disable-related-posts":"","theme-transparent-header-meta":"default","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"default","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"set","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}}},"event_country":[],"event_language":[],"event_age_limit":[],"event_studio":[],"event_type":[6],"class_list":["post-1989","event","type-event","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","event_type-free-event"],"lang":"hu","translations":{"hu":1989,"en":1997,"ro":1995},"pll_sync_post":{},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/interferences-huntheater.ro\/2026\/wp-json\/wp\/v2\/event\/1989","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/interferences-huntheater.ro\/2026\/wp-json\/wp\/v2\/event"}],"about":[{"href":"https:\/\/interferences-huntheater.ro\/2026\/wp-json\/wp\/v2\/types\/event"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/interferences-huntheater.ro\/2026\/wp-json\/wp\/v2\/event\/1989\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/interferences-huntheater.ro\/2026\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1990"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/interferences-huntheater.ro\/2026\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1989"}],"wp:term":[{"taxonomy":"event_country","embeddable":true,"href":"https:\/\/interferences-huntheater.ro\/2026\/wp-json\/wp\/v2\/event_country?post=1989"},{"taxonomy":"event_language","embeddable":true,"href":"https:\/\/interferences-huntheater.ro\/2026\/wp-json\/wp\/v2\/event_language?post=1989"},{"taxonomy":"event_age_limit","embeddable":true,"href":"https:\/\/interferences-huntheater.ro\/2026\/wp-json\/wp\/v2\/event_age_limit?post=1989"},{"taxonomy":"event_studio","embeddable":true,"href":"https:\/\/interferences-huntheater.ro\/2026\/wp-json\/wp\/v2\/event_studio?post=1989"},{"taxonomy":"event_type","embeddable":true,"href":"https:\/\/interferences-huntheater.ro\/2026\/wp-json\/wp\/v2\/event_type?post=1989"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}