Mi történik, ha egy olyan klasszikus darabban, mint Csehov A sirály című műve, a bemutató előtti napon ki kell cserélni a főszereplőnőket? Az előadás ebből az alaphelyzetből indul ki, hogy egy mélyen színházi művet hozzon létre: A sirály szabad adaptációját, amely összefonódik három színésznő személyes élményeivel, akik a színpadon a művészetről, az érzelmekről, az idő múlásáról, valamint a színházi és életrajzi határokról elmélkednek. Egy fiatal színésznőt (Nina) és egy tapasztalt színésznőt (Arkagyina) kell az utolsó pillanatban helyettesíteni. Csak egy nap marad a bemutató megmentésére. Hogyan lehet a hiányt bepróbálni? Mi történik, amikor a valóság beszivárog a fikcióba? A sirály éhes világát – ahol Kosztját és Trigorint a színésznők jelmezeiken és a színpadon utánuk megmaradt nyomokon keresztül jelenítik meg – egy kérdés kíséri: vajon nem lehetnének a nők is írók és alkotók?
