Jean-Guy Lecat
UN SPECTACOL, UN PUBLIC, UN SINGUR SPAȚIU | EGY ELŐADÁS, EGY KÖZÖNSÉG, EGYETLEN TÉR
Román-magyar kétnyelvű kiadás.
Franciáról román nyelvre fordította: Ramona Tripa
Angolról magyar nyelvre fordította: Agneta Tamas
A From Page to Stage című szakmai könyvsorozat a „Camil Petrescu” Kulturális Alapítvány és a Román OISTAT Központ (Díszlettervezők, Színházi Technikusok és Építészek Nemzetközi Szervezete) együttműködésében jött létre azzal a szándékkal, hogy hiánypótló szakkönyvek és díszlettervezési albumok révén gazdagítsa a romániai színházi és előadóművészeti szakirodalmat. A sorozat célja egy olyan, folyamatosan bővülő szakmai könyvtár létrehozása, amely a színházi alkotók és szakemberek számára hozzáférhetővé teszi a nélkülözhetetlen elméleti és vizuális forrásokat. A sorozat első kiadványaként Pamela Howard Mi a szcenográfia? című kötete jelent meg.
JEAN-GUY LECAT világhírű díszlettervező, a színház és a közönség közötti kapcsolat forradalmi újragondolásának meghatározó alakja. A neves rendező, Peter Brook állandó alkotótársaként több mint 25 éven át a világ több mint 200 alternatív helyszínét alakította át vibráló előadótérré – a párizsi Théâtre des Bouffes du Nord újragondolásától kezdve a Mahábhárata monumentális díszleteiig. A színházi építészet terén nyújtott újításaiért rangos nemzetközi díjakkal elismert Lecat, könyvben bemutatja, hogyan válhat bármilyen tér a színpadi csoda élő középpontjává.
Milo Rau
ARTA REZISTENȚEI [AZ ELLENÁLLÁS MŰVÉSZETE]
Németből fordította: Ciprian Marinescu
A kötet az ARCUB – Bukarest Főváros Kulturális Központja támogatásával jelent meg.
Milo Rau Az ellenállás művészete című kötete nem pusztán esszék és interjúk gyűjteménye, hanem felhívás arra, hogy elgondolkodjunk azon, miként válik a színház a felelősségvállalás terévé: olyan hellyé, ahol az esztétika és a politikai elköteleződés nem kizárja, hanem átszeli egymást, az erőszak ábrázolása pedig azért válik szükségessé, hogy emlékeztessen bennünket arra, kik vagyunk, és felkészítsen egy békésebb világra.
A kötet olyan szövegeket gyűjt egybe, amelyekben Rau szellemi örökségét elemzi, Hannah Arendttől a globális realizmus mai formáiig, és megmutatja, hogyan ültethető át mindez a gyakorlatba: előadásokban, filmekben, perekben, művészi találkozásokban és nemzetközi együttműködésekben. A Marijn Lems színikritikussal folytatott kiterjedt beszélgetés konkrét projekteket tár fel, és olyan álmokat is egy színházról, amely nem csupán tükrözi a valóságot, hanem átalakítja azt, Ruandától Irakig, a brazil Amazóniától Svájcig és Belgiumig.
A Sibylle Berg tollából származó előszó Milo Rau munkásságát a politikai művészet történetébe helyezi, és hangsúlyozza a színház szerepét a jelen társadalmi és erkölcsi törékenységével való szembenézésben.
Kiáltvány és vallomás között ez a kötet arra emlékeztet, hogy a színház végső soron olyan művészet, amely lehetővé teszi, hogy ott éljünk, ahol a forradalmak kudarcot vallottak, de egyben olyan hely is, ahol a közösség újrafeltalálja önmagát, a fikció pedig politikai gesztussá válik.
MILO RAU svájci rendező, dramaturg és teoretikus, nemzetközi előadásairól és filmjeiről ismert, amelyek a dokumentarizmust, a politikai művészetet és a kollektív rituálét ötvözik. Radikális projektjei, például a Kongó Tribunál, az Orestes Moszulban vagy a Ceaușescuék utolsó napjai révén a színházat az etikai szembesülés és a kortárs valóságról való gondolkodás terévé teszi. A Genti Kiáltvány kezdeményezője és aláírója, 2024-ig pedig a belgiumi NTGent (Genti Városi Színház) művészeti vezetője volt.
„Milo Rau kétségkívül a jelenkor egyik legkiemelkedőbb és legismertebb színházi rendezője és filmese. Olyan produkciókkal, mint a Hate Radio, az Five Easy Pieces vagy Az új evangélium, Rau provokál és megoszt, vitákat kavar, és pontosan érinti társadalmunk rejtett, érzékeny pontjait.
Hogyan gondolkodik és dolgozik Milo Rau? Milyen a jövő színházáról alkotott víziója? És mindenekelőtt: hogyan ültethetők át a gyakorlatba, művészi és társadalmi téren egyaránt, a Genti Kiáltvány olyan elvei, mint hogy „már nem pusztán a világ ábrázolásáról van szó, hanem a megváltoztatásáról”? A cél nem a valóság ábrázolása, hanem az, hogy maga az ábrázolás váljon valósággá. Ezek a kérdések foglalkoztattak bennünket, és ezekről beszélgettünk egymás közt, mielőtt felvettük a kapcsolatot Milo Rau-val. Annál boldogabbak, sőt lelkesebbek vagyunk, hogy az esszékötetben összegyűjtött szövegek új, kiterjedt és szilárd hozzáférést kínálnak Milo Rau életművéhez. Okos és árnyalt válaszokat találtunk különféle kérdéseinkre, és olyan anyagbőséget is, amely még több vitát táplálhat.
Milo Rau szövegeinek elmélyült tanulmányozása valódi örömforrás. Ez humorának, műveltségének, a tapasztalatra épülő elméleteinek, az együttérzésre és a képzelőerőre irányuló felhívásának, valamint gyakran figyelemre méltóan világos megfogalmazásainak köszönhető. Nagy örömünkre szolgál, hogy megoszthatjuk veletek, kedves olvasók, Milo Rau kötetben található gondolatait és okos javaslatait.”
Anne Wieser és Bettina Spoerri (a német nyelvű kiadás szerkesztői), 2023 tavasza
Jacques Lecoq
CORPUL POETIC. LECȚII DE CREAȚIE TEATRALĂ [A KÖLTŐI TEST. LECKÉK A SZÍNHÁZI ALKOTÁSRÓL]
Sorozat: ESSZÉK, KRÓNIKÁK, SZÍNHÁZI JEGYZETEK
A sorozat szerkesztője: Octavian SZALAD
Franciából fordította: Ana Maria MIHĂILESCU
Eredeti cím: Le corps poétique
© A román nyelvű kiadás: Camil Petrescu Kulturális Alapítvány (2026)
© Jacques Lecoq, Jean-Gabriel Carasso és Jean-Claude Lallias közreműködésével, Actes Sud, 1998
A „mimodinamikától” a „geodramatikáig”, a semleges maszktól a nagy drámai területekig (melodráma, commedia dell’arte, buffók, tragédia, bohócok) Jacques Lecoq iskolájának útjára kalauzol bennünket, és arra hív, hogy lépésről lépésre kövessük végig teljes pedagógiai munkáját.
„A színházi pedagógia terén Jacques Lecoq szó szerinti értelemben vett mester. Pedagógusként világosan vállalt nézőpontja van a világról és annak mozgásairól, a színháznak arról, ami benne egyetemes. Mintegy negyven éven át „fix pontként” segített sok diáknak abban, hogy megtalálja a helyét, felfedezze önmagát, „felemelkedjen”, miközben tiszteletben tartotta a kultúrából, a történelemből, a képzeletvilágból, az eszközökből vagy a tehetségből fakadó sajátosságaikat.
Ezek az oldalak türelmes és biztos utazásra hívják az olvasót az Iskola két évének szívébe. A kötet a tapasztalatok során kialakított színházi pedagógiát meghatározó elvekre koncentrál, és hosszú hónapokig tartó beszélgetések nyomán nyerte el formáját. Jacques Lecoq képekben gazdag, pontos szókincsével lépésről lépésre vezet el saját kutatásának határáig: az olyan alkotói forrásokig, amelyeket mindannyian megoszthatunk. Türelemmel és nagylelkűséggel magyaráz, az út kanyarainál jelzi a lehetséges akadályokat, félreeséseket, zsákutcákat… Éber marad, megigézve az ember és a kozmosz viszonyának bizonyos rejtélyeitől, amelyekből a színjáték megszületik.”
Jean-Gabriel Carasso / Jean-Claude Lallias
JACQUES LECOQ (1921–1999) a XX. század egyik legbefolyásosabb színházi pedagógusa volt. Párizsi, világhírű iskolájának (1956) megalapítójaként a fizikai színház fogalmával forradalmasította az előadóművészetet. A sportból és a gyógytornából kiindulva bizonyította, hogy a mozgás törvényei elválaszthatatlanul kapcsolódnak az érzelem törvényeihez. Eredeti módszere, amely a természet megfigyelésére, a semleges maszkra és az elemek dinamikájára épül, a színészt puszta előadóból önálló alkotóvá változtatja. Lecoq öröksége ma is formálja a világ kortárs színházát: művészek nemzedékeit nevelte, akik újra felfedezték, hogy a színpadon minden egy mozgásban lévő testtel kezdődik.